Neutroncsillagok – a világegyetem legnagyobb atommagjai

  • Gergely Gábor, Forgácsné Dajka Emese, Pósfay Péter
  • Published 2016

Abstract

A csillagászatban nagy tömegűként számon tartott, körülbelül 8 naptömeg feletti csillagok fejlődése kataklizmikus szupernóvarobbanással fejeződik be. A csillagok magjából a gravitációs összeomlást követően olyan nagy sűrűségű, kompakt csillagászati objektumok jönnek létre, amelyek belsejében felbomlik az atomi szerkezet és a magerők veszik át a főszerepet. Kompakt csillagoknak, vagy csak egyszerűen neutroncsillagnak nevezzük ezen csillag-végállapotoknak megfelelő elméleti objektumokat, amelyek többek között pulzárokként detektálhatóak. Az ilyen extrém nagy sűrűségű, túlnyomórészt maganyagból álló égitestek tömege eléri a néhány naptömeget, amelyhez mindössze körülbelül 10-20 kilométeres átmérő párosul. Forgási periódusuk pedig akár a másodperc ezredrésze is lehet. E kivételes paraméterek lehetőséget nyújtanak a speciális feltételek között lévő anyag és a gravitáció kapcsolatának tanulmányozására. Kutatásukhoz a relativitáselméletbeli tárgyalás kereteit alapul véve az elemi alkotórészekből álló, hideg, nagy sűrűségű maganyagot leíró lokális magfizikai modelleket alkalmazhatunk. Az ehhez szükséges termodinamikai állapotegyenletek felírása aktívan kutatott területe a nukleáris asztrofizikának. E fő célt tűzte ki maga elé az asztrofizika, a magfizika és a gravitáció kutatás kiváló szakembereit összekötő, 2013-ban indult NewCompStar EU COST 1304 pályázat, amelynek hazánk is aktív tagja.

Cite this paper

@inproceedings{Gbor2016NeutroncsillagokA, title={Neutroncsillagok – a világegyetem legnagyobb atommagjai}, author={Gergely G{\'a}bor and Forg{\'a}csn{\'e} Dajka Emese and P{\'o}sfay P{\'e}ter}, year={2016} }